Mindezt ráadásként tetézte Napsugár viselkedése is.

Az alapvető problémám azonban megmaradt. Történetesen, hogy keretek közé kellett szorítanom a vágyaim kiélését, hiszen az emberek, bizonyos okok miatt, nem tolerálták volna a szabadjára engedett, mondjuk így: fesztelen, viselkedésemet. Józanésszel könnyen belátható volt, hogy…

Pár nappal azelőtt, majdnem elvesztettem a fejem. Csak majdnem, mindenesetre intő jel volt. Ültem egy unalmas megbeszélésen, ahol épp az egyik programozó tartott előadást az új szoftverről. Hatalmas, iszonyatosan kövér ember volt, szerintem legalább kétszáz kiló, az a fajta,…

Azokban a napokban előbb elindultam az irodából. Az időm legnagyobb részét úgyis a tetőn töltöttem, bár akkoriban inkább már csak azért, hogy ne kelljen lemennem a bejárat elé dohányozni: egyszerűen lusta voltam. Pedig már senki nem zavart volna a bejárat előtt, kiiktattam…

Nem értem. Ezen mit nem lehet érteni? Nemet mondanak, és kész. És Gyöngyvérnek is elég volna nemet mondania? Igen, meglehet. Békén hagyná? Nem rúgná ki? Valószínűleg nem. De hisz a napokban mondott fel egy csomó embernek! És? Ez, hogy jön ide? Joggal gondolhatják, hogy…

Nem ül le? Nem. Nincs kedvem ülni. Nincs kedvem feküdni. Rég találkoztunk. Rég. Kicsivel több, mint három hete. Már kezdtem aggódni magáért. Értem vagy az óradíjért? Természetesen magáért. Ó, igen. Persze. Legalább, ha felém fordulna. Jó itt az ablaknál. Szóval?…