Egyszer, egyetlenegyszer, éreztem valami, a tegnapihoz hasonló boldogságot. Teljesen más minőségű boldogság volt ugyan, valahogy másként mozgatott meg, de intenzitásában hasonló volt. Hajnal volt, és az ébrenlét-álom határán egyensúlyoztam, amikor ebben a furcsa állapotomban…

Hazafelé beugrottam egy barkácsboltba, és vettem kétméternyi kötelet, azt a vékony, erősebb fajtát, amit a hegymászók is használnak. Hogy ne legyen annyira feltűnő a dolog, vásároltam még egy pár vastag, könyökig érő gumikesztyűt, egy sniccert, meg pár dolgot még, ami a…

Új ruha? Mff. Valami baj van? Pff. Andor, kérem. Örüljön, hogy nem nyújtom be a számlát. Miért? Hm. Nem ül le? Még egy kicsit járkálok. Ahogy akarja. Napozott? És milyen elegáns! Egy kisebb lakás árát költöttem el tegnap bekábózva, szóval remélem, hogy legalább…

Kamerák. Ez volt az első gondolatom, amikor hajnalban felriadtam. Hogy kamerák vannak felszerelve az épületben, és valószínűleg a zártláncon már rég körbeért a meztelen valagam. Törtem a fejem, de nem jutott eszembe, hogy az irodánk, egyébként zárt, előterében vannak a…

Eléggé késő volt már, amire feleszméltem. Összeszedtem a csuromvizes ruháimat és úgy, ahogy voltam, anyaszült meztelenül lesétáltam a melléklépcsőn. Biztos voltam benne, hogy már senki nincs a szinten, ráadásul eszembe jutott, hogy az asszisztens múlthéten megbeszélte…

Reggel meghagytam az asszisztensnek, hogy senki ne zavarjon, mert a nagy státuszmegbeszélésre készülök, majd miután meggyőződtem, hogy senki nem lát, a szokásos reggeli kávémmal felszaladtam a titkos búvóhelyemre. Feltett szándékom volt, hogy addig leszek ott, amíg csak…

Halló! Halló! Apa hallasz? Szia, drágaságom, persze, hogy hallak! Jó reggelt! Mi újság? Semmi különös, csak felhívtalak. Hogy vagy? Remekül! Minden rendben! És te? Jól, köszönöm! Már alig várom, hogy otthon legyek! Igen, én is nagyon várom már! Mehetek majd vonattal…

Legalább Napsugár itt lenne, elfoglalhatnám magam, addig is menne az idő. Ha visszagondolok a múltamra, bár miért tenném, kibírhatatlanul unalmasnak találom az idevezető utamat is. A hülye terapeuta, még hogy a csúcson vagyok! Az életem romjain ücsörgök, és ha azt a hegynyi…

Kibírhatatlanul, szörnyen és elmondhatatlanul unom a világot. Kibírhatatlanul, szörnyen és elmondhatatlanul unom az embereket. Unom a munkámat, unom az életemet, unom az embereket. Kibírhatatlanul, szörnyen és elmondhatatlanul unom magamat is. Lehet, ez már a vég. Akár meg is…

Az a papírzacskó minek? Gondolom, nem akarja felvenni. Jól gondolja. Vannak rajta légzőnyílások is. Akkor sem. Semmi baj! A másik két nyílás úgyis az én szemeimre lett méretezve! Így ni! Nem is látszik, hogy a szeménél is vannak lukak. Pont ez a lényeg bennük! Maga…